Idén se vártuk, de sajnos mégis eljött. Nem akartunk menni, de kellett (a vezetőség kötelezővé tette). Kecsegtettek minket prémiumosztássa l, ami természetesen megint elmaradt. Cserébe azért láthattuk, hogy a főnöknek megint jobban megy a sora, mi meg örüljünk annak, hogy kiengedett a pincéből, ahol bezárva tesztelgetünk és láthatunk végre egy kis napfényt...de azt hiszem, elkezdem már írni ezt az izét, mert látom jön Baggins a korbáccsal...

Az utazás napja, mint mindig. Természetesen, mint ilyenkor szokás az ember a létező összes csörgő ketyerét felhúzza, élesíti, időzíti, kizárva a legkisebb lehetőségét is annak, hogy elaludjon. Hajnali négy óra, furcsa hang. Melyik ébresztő cucc ad ilyen hangot? Hmmm! A vízcsapot is beállítottam ébresztésre? Fasza! Esik az eső. Esőt mondtam? Basszus a cipőm meg szárad...szárad t az ablakban. Köszönöm neked, Uram, ott fenm, hogy megszentelted eme kedves lábbelimet, de legközelebb szólhatnál az ilyen magánakciók előtt. Ébredés reggel hatkor, rögtön egy sms jön. Zeke Kapitány jelentkezett be, felszólítva engem a II. Scart hadművelet végrehajtására. Feladat: Találjak itthon egy több mint másfél éve nem használt konzolomhoz (PS2) egy olyan átalakítót, amit meg már kb. 4 éve nem használok. Még jó, hogy úgy keltem fel, hogy fél óra elég készülődni és még boltba is lesz időm elmenni, így simán kiérek a Délibe. Ezzel a kis scart akcióval sikerült felpörgetni az eseményeket. Mivel csúszott minden, így futás a boltba, futás a metróhoz, futás a Délibe. Menoh és jómagam beszéltük előző nap, hogy lefelé a vonaton a nagy melegben jól fog esni egy kis sör...akarom mondani kisebb alkoholtartalom mal rendelkező komló tea. Mivel a nap az esőfelhők miatt nem volt látható az égen, úgy gondoltam, fél liter nedű elég lesz az útra ebben a borongós időben. Menoh viszont "tea" nélkül állított be, amit az út felénél bánhatott, mivel kezdett kialakulni egy kisebb kánikula a MÁV drága pénzen fenntartott kocsijában, amiben a légkondicionáló t a lehúzható ablak jelentette. Pécsre érkezve már tudtuk, hogy Pierrától állandó vezetőnktől idén ne várjunk túl sokat, mivel előző este éppen kellemes partin vett részt, ami ma is érzékeltette hatását. Amikor ugyanis a vonatról leadtuk neki a telefonos ébresztést, egy igen tehetséges Horváth Charlie- imitátor jelentkezett be a vonal túlsó végén. Azt hittem hirtelen, hogy félretárcsáztam . Ja, most jutott eszembe! Azt el is felejtettem megemlíteni, hogy természetesen Zeke is velünk tartott az úton, mivel ő is jött a találkozóra...d e ez most érdekel valakit? Ugye hogy nem!?

Mivel múlt évben Pierra ugyancsak az Interneten nézte ki az Orfűre induló buszt, így gondoltuk megint csak a délután kettőkor induló járat lesz a miénk. Azóta a Parasztelosztó Rt. észrevette, hogy van kiírva egy busz az Internetre korábbi időpontra, így azóta pótolták az időponthoz tartozó busz hiányosságot. Időnk, mint a tenger, irány az pécsi Árkád. Pierra - munkahely vizit. Milyen jó, hogy bementünk, mert hasznos információval lettünk gazdagabbak. Mint kiderül, a Microsoft titkos projecten dolgozik, mert egyes vevők már az Xbox 330-hoz kerestek játékokat. Bár az is lehet, ez a kínai xbox hamisítvány fedőneve. Csomagokat ledobtuk, irány tápolni. Az ebéd EGYESEK számára kényelmesen zajlott. Menoh kihagyta, így hárman elmentünk kajavadászatra. Mivel Pierra és én sem tudtuk megenni a magunk adagját, így Menoh vállalta magára az eltakarítás feladatát. Kétfogásos ebéd, mi ez, ha nem luxus! Mivel nem akartunk a buszon állva utazni gondoltuk idejében kimegyünk az állomásra. Ledobáltuk a megállóban csomagjainkat a földre, de még a busz sehol. Valaki fagyit? - vetettem fel a kérdést. Pierra társaságában elindultam. Ekkor még nem tudtuk mi fog fogadni ott minket. Pierra vett szénsavas ásványvizet...m ajd kapott szénsavmentest. Én kértem volna fagyit, de mivel három rekesz nem volt feltáblázva, megkérdeztem, azok mik. Üljetek le előre! Komolyan! Eladó válasza: "Nem tudom! Hogy mi?" (kék smileként kancsin pislogok). Mondom én citromot szeretnék. Azért kérdeztem, hogy azok mik, mert fehér a színe, gondoltam citrom. "Hogy mi?" MOND MÉG EGYSZER, HOGY "HOGY MI", VAZZEG! MOND MÉGEGYSZER, HA MERED! Na jó, nem volt ilyen durva a jelenet, de mint levettük a srác szövegértelmezé séből, nem hazánk fia volt a drága. Végül megkaptam, amit akartam, de ekkor jött a másik gubanc. Ki kellene számolni mennyit is kell fizetnem. Pénztárgép van, de azon ugye nem számolhat, mert ha beüti azért adót kell fizetni. Fejben meg magyar számokat nem lehet összeadni, se angolul, se németül, se olaszul. Nem lehet! Nem, mert azok a számok magyar számokkal vannak leírva, nem angol számokkal. Kész voltam/voltunk. Végül odadobtam neki a pénz: "Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!" . Amúgy mielőtt elindultunk bevásárló körútra, Zekére bíztuk a csomagok őrzését, elvégre ő volt egyedül a kánikulához öltözve koromfeketében. (Ez még csak péntek. Gondolom, rájöttetek, ki volt az idei év piszkálódásaina k tárgya! ) Furcsamód az utazás busszal most rövidebbnek bizonyult. Baggins, mint csomagfutár megint jól teljesített. JAJAJA! Majdnem elfelejtettem! A múltévben általam feltámasztott patak ÉL! ÉL! Kéretik elnevezni rólam: Szent József Aranyere Pataknak...ja, ez nem jó. Na majd még kitalálom. Szóval hárman gyalogoltunk a szállásig. Pierra logikusan azért nem ment kocsival, mert a cipő feltörte a lábát. Érted! Na ezt a női logikát nem fogjuk mi soha megfejteni drága férfitársaim. Cipő levesz, irány mezítláb. Szenvedés ezerrel. Forró az aszfalt, szúr a kavics, hideg a járda, poros a lábam. Megérkezésünkko r tudtuk meg, hogy nagyon nem késtünk a többiekhez képest, mert a Zsubi brancs (NagyZsubi, KisZsubi plusz mind a kettőjük jobbik/szebbik fele,a barátnők, Gatita és Eszti) is csak kevesebb, mint "5 perce" érkezett. Balekok! Szóval, mint kiderült azt az információt kapták, hogy a szobák nincsenek kész, de "5 perc és meglesznek". Szóval sokszor öt percet töltöttek már el ott, amit lehet órának is nevezni. Végül még negyed órát mi is vártunk, mire sikerült bejutni a szobákba (Bagginsnél gyanúsan nagy táska). Előrelátók voltak a szállásadók, mert ugye az ötágyas szobában volt a játékközpont és hogy a szomszédokat ne zavarjuk, az egyik szomszéd szobát mi kaptuk. Ravasz. A terepfoglalás után nem kell mondanom rögtön a játéké volt a főszerep. Baggins meg jómagam rögtön egy kis Guitar Hero-val indítottunk, bemelegítésnek a Dragonforce elég is volt. Mint mindig most is a legutolsó pillanatban indultunk el a Muskátli étterembe a szokásos péntek esti vacsorára.

Mellőztük a luxust, hogy kocsival megyünk, gyalog vágtunk neki az útnak. Komolyan érdemes volt, mert annyira jól esett az a séta. Csak azt nem értem, miért tűnt nekem mindig olyan nagy távolságnak, ha kocsival mentünk. Tök közel van gyalog is. Megérkezésünkko r örültem, hogy nem a benti asztalunkat kaptuk meg, hanem egy kintit. Piszkosul jó volt odakint a levegő. Igaz közben kicsit esett az eső, de legalább nem volt meleg. Miután leültünk jött a gond, ugyanis akkor vettük észre az asztalon a táblát, hogy az asztal foglalt... (én kérek elnézést, ez poén akart lenni, de sz*r lett.). Komolyan, ilyet szerintem még senki nem csinált, mint mi ezután. Megrendeltük a kaját, majd kimentünk az étteremből! Nem mentünk messzire, igaz, csak a szomszéd boltba bevásárolni a hétvégére, de akkor is poén, ahogy a rendelés után a vendég elmegy. Eléggé meglepődtem, amikor kihozták az általam rendelt ételt. Gondoltam újra olyan rendelek, amit eddig nem ettem. A választásom a Fecskefészekre esett, erre mikor kihozzák kapok hasábburgonyát töltött hússal. Most vagy én nem tudom milyen egy fecskefészek, vagy a szakács pocsék biológiából. Egyesek biztosra mentek, mint Menoh, aki már három éve ugyanazt eszi. Volt olyan, aki különlegesre hajtott, mint Baggins, akinek az arcáról az jött le, hogy nem volt egy laktató választás (a marha vörösboros- áfonyás mártásban pontosan az az étel, aminek mennyiségéről a francia látványkonyha példát vehetne... - főszerk. megj.). Étkezés közben jött a pincér, hogy nálunk itt van bogár? (Miért? Ha nincs, akkor hozol?) Mint kiderült azért kérdezte, hogy ha van, akkor ad poháralátétet a pohár tetejére. Ugye, hogy ez is milyen érdekes logika? Nálunk a pohár alá szokták rakni az alátétet, itt nem. Különös vidék - különös gondolkodással. Látjátok, ez van. Egyik évben nem ölünk bogárügynököt, máris elkanászodnak. Mivel már jóllaktunk, üres a tányérunk, gondoltuk fizetünk. Azt várod mi, hogy megint elsütöm az előző két évben kitalált poént. Tévedsz öcsi. Ezek a szemetek kijátszottak minket és kihozták a részletes számlát. Most mond meg! Poéngyilkos banda. Ez az egy poén volt mindig az egész találkozón erre lelövik. Most próbálhattuk feleleveníteni a matekórákon tanultakat, hogy mindenki kiszámolja a saját részét. Mielőtt piszkálnál, hogy "Na mi van? Az előbb piszkáltad a srácot, most meg te nem tudsz számolni!", jelentem nekünk a felforrt komlótea hatását kellett legyőznünk, nem a számokat. Egyesek kreativitásukka l próbáltak egy kis humort csempészni a pillanatba, ugyanis az Gatita akkor vette észre, hogy az ő ötszázas papírpénze "meg van rajzolva". Mit értünk alatta? A rajta levő bácsinak szép kis bajuszt meg szakállt és szemüveget rittyentett valaki. Humoros a magyar embör! Visszaérve jött a Baggins papa a nagy táskával a szobánkba. Amikor a kocsiból hozta befelé azt hittem, az őrült projektort, meg valami vetítővásznat hoz benne. Mint kiderült, abban volt a ROCK BAND! Összeszerelés megvolt egy perc alatt, mert játszani akartunk. Azt kell mondjam, a Guitar Hero ekkor már nem is kellett senkinek. Baggins leült a dobhoz, Ming mikrofont ragadt, Carlos "Pierra" Santana pedig beállt gitárosnak. Gyorsváltót csináltunk, mert mindenki ki akart próbálni mindent. Ekkor követtem el egy hibát, kiadtam a kezemből a gitárt, így karaoke bárokban szokásos módon hirtelen kezembe nyomták a mikrofont. Igen, énekeltem, már ha lehet ezt annak nevezni, mert csak annyit tudtam a számból, hogy "Mississippi Queeeeeeen"! (Hozzátenném, hogy mindezt kivételesen "komlótea" nélkül tette, fel is írtam a noteszembe, csupa piros betűvel... - főszerk. megj.). Azért ezzel a fél mondattal is sikerült meglepnem a Bagginst, hogy mennyire jó hangom is van. (Pfffff. - főszerk. megj.) Mikor már belesültek a tévébe a Nirvana - "In Bloom" számának akkordjai, gondoltuk pihentetjük a cuccot. Ekkor jött a Baggins hatalmasan orbitálisan idióta pihentagyú gyökér játéka...a....a ...aminek nem tudom a címét. Az a hülye lajháros játék. Na, megvan, Hail to the Chimp a címe a drágának. Amúgy jópofán idióta a cucc. Egyetlen gond volt vele, hogy nem tudtunk rájönni, mi az értelme, de azért jól szórakoztunk. (Örülök, hogy tetszett, gondolom, örömmel hallod, hogy megnyerted a játék tesztelésének előjogait. - főszek. megj.) Kellőképpen lefáradt tőle a banda, így alvásra vettük a figurát. Meglepő volt amúgy, mert esküszöm annyi minden történt ezen a napon, annyit játszottunk hogy azt hittem már hajnal kettő van, de csak éjfél múlt. Azért lefekvéskor kiderült ki a szobaparancsnok . Mivel csak nekem volt lepedőm, így nem kell tovább ecsetelnem semmit. Ja, elfelejtettem leírni, hogy a szállás mit sem változott a három év alatt. Az öt fős szobában a fürdőszobaajtó kilincse még mindig rossz, felmosó még mindig nincs (de legalább már a tavalyi évhez képest zuhanyzófüggöny sincs), és ami legjobban tetszett: budikefe sem volt. Utóbbi szar ügy. Na alvás.

Kellemes ébredésem volt reggel 6-kor, amikor már fél órája egy légy akart beszállni az orromba. Ming is felkelt és eldöntöttük, amíg a többiek alszanak, addig megfejtjük a hatalmas orbitálisan idióta pihentagyú gyökér, de jópofa játék lényegét. SIKERÜLT! Utána már király volt, de nagyon. Abba se akartuk hagyni. Minget hagytam nyerni, mert azt hallottam róla, hogy nem tud veszteni! (Mi is ezt hallotuk rólad, Tekkenben mégis elég gyakran sikerült. - főszerk. megj.). Jó játék mellett hamar elrepült az idő, így már itt volt a reggeli ideje. Reggeli választékot szóban kaptuk meg, választottunk. Mint kiderült később, a reggeli ugyanaz volt, mint tavaly, csak mi azért nem vettük észre, mert a csaj nekünk fejből nem tudta felidézni az étlapot, mert ugye az étlap egy év alatt eltűnt. Erre úgy jöttünk rá, hogy a másik asztalnál már mást is mondott, mi meg csak lestünk. Szombatra jó idő esetén Abaliget látogatást terveztünk. Majdnem csak terv maradt, mert a Rock Band Road Show eléggé lekötötte a csapat figyelmét. Örült is Baggins, hogy a sztori általa elmentett és folytatni kívánt részét játsszák a srácok. Végül aztán csak sikerült kifeszíteni a gitárt, dobverőt, mikrofont a kezekből és elindulhattunk egy kis túrára, ami annyit jelentett, hogy átmentünk kocsival két perc alatt! Zeke, mint nagy Abaliget specialista, (a város kulcsát is megkapta már) felvázolta nekünk a helyi éttermek minőségi kínálatát valamint, hogy a denevér múzeumot nem érdemes megnézni pár kitömött Batman családtag miatt. Megcsodáltuk a helyi bazársorok azonos árukínálatát és nem vettünk semmit. (Hazudok, mert a lányok kaptak ajándékokat.) Eldöntöttük, maradtunk az eltervezett barlanglátogatá snál. Mit tudvalevő társaságunk elég "szegényes" humorérzékkel rendelkezik. Vesztünket éreztük már a barlang előtt is (eligazítás alatt tömény röhögés, grimaszolás, stb) és amikor beértünk...felc sendült Glóin fia Ming monológja a Gyűrű Szövetségéből: "Hamarosan élvezheted a törpök legendás vendégszereteté t! Lobogó tüzek, malátasör és omló hús a csontjáról." Kedvencem volt, amikor Gatita filmbe illő jelenetet élt át. Megállt a csoport és ekkor mondott egy szép szót, ami ha nem tévedek a lovak bizonyos szervével állt kapcsolatban. Szépet mondott, szépet, mert lányok csúnyát nem mondanak. Ez eddig nem is nagy szám. A poént az adta, hogy a barlangi zsivaj éppen abban a pillanatban maradt abba, mielőtt kimondta a szót. Röhögés ezerrel. Természetes, hogy cseppkőbarlang látogatáskor (mert arról volt szó) felvilágosítják a társaságot, hogy nem szabad hozzáérni semmihez, mert megáll a cseppkő a növésben a kezünk által okozott zsírréteg miatt, meg hogy nem szabad fotózni...bla bla bla. Természetesen mindenkinek az Argo c. film barlangi jelente ugrott be, amikor a srác letör egy majd húszcentis cseppkő darabot. Az elhangzott figyelmeztetése k okán mit is csinál az ember? "Nézd már, kő! Milyen hideg és tök érdekes a felülete. Fogd meg! Ez tök szép! Fényképezd már le!"...

Pár dolog amire nem jöttünk rá:
1. Hogyan sikerült a lámpákat úgy felrakni a falra, hogy nem értek hozzá a falhoz?
2. Hogy betonozták le a barlangba végig az utat úgy, hogy nem értek a kövekhez?
3. Hogy szerelték össze és szerelték fel a falra azt a 60-70 lépcsőfokot úgy, hogy nem értek a sziklákhoz. 4. A villanyvezetéke ket hogyan kötötték be úgy, hogy az ne okozzon kárt a barlang falában?

Na de lépjünk tovább. Túránk során kaptuk az információkat az adatokat a barlangról a cseppkőformákró l. Volt ott koponya, könyvtár cseppkőből, volt barlangi Niagara vízesés, amiből természetesen semmit nem azonosítottunk be. Utóbbi volt a legmókásabb. Mint kiderült a Niagara vízesés alatt a hegyi patak tíz centiméteres esését kell érteni, ami a kibetonozott út alatt történik meg, tehát semmit nem látsz belőle. Utunk során a már említett lépcsőkön kellett felmenni a főterembe? (Ne fogdosd a seggem! Köszi!) Szóval felérve egy szép nagy barlang tárult elénk. Elő is vettük a kardokat, hammereket, nyílpuskákat, mert tudtuk ez a Khezu élőhelye (lásd Monster Hunter irodalom, te tudatlan...). Kihasználva az alkalmat a repedéseknél bányászni is kezdtünk. Egyedül Ming járt sikerrel, aki egy CSEPP kis KŐVET tudott szerezni. Miután megnyugtattak minket, hogy ez a barlang teljesen szörnymentes, megcsodálhattuk a Hófehérkét és a hét törpét, akik a gonosz mostoha atomtámadása elől menekülhettek be a barlangba és itt kővé váltak. Untuk a banánt, így inkább választottuk a kiutat. (Milyen narancsot te szerencsétlen? Milyen narancsot? Lépj már tovább! Az már rég hülye poén.) Kifelé menet vezetőnk sikeresen eltévedt. Végül egy hatalmas emberekkel teli teremben kötöttünk ki, ahol egy emelvényen valami néger ürge tartott éppen beszédet, valami város népének és megtudtuk, hogy Zion nem fél. "Hülye barlanglakók, hót sötétek" - gondoltuk, és visszafordulva megkerestük inkább a helyes utat. Esküszöm a katasztrófát én megéreztem. Baggins hátrafordulva magyarázott kifelé menet, szinte vártam a csattanást. MEGTÖRTÉNT! Megfejelte a követ, mint Katika a mászókát. Szegény szikla most tökkelütött lett, Bagginst meg innen már úgy szólítottuk, hogy "The Rock". Kiérve élveztük a szabad levegőt, és ősember módjára felegyenesedtün k.

Mivel éhesek voltunk próbáltunk valami táplálékforrást keresni. Egyesek hallottak egy igen frappáns nevű helyről, amit úgy hívtak: zAbaliget. Elindultunk megkeresni. Táblák jelezték az irányt, tehát biztos nagy étterem lehet. Odaérve álunk le is esett a hely láttán. Úgy éreztük a ruházatunk nem felel meg eme étterem "csodálatos" stílusának. Így kocsival csináltunk VOLNA egy hátraarcot, ha egy béna nem szenvedett volna a megfordulással. Áttértünk a B tervre, ami idén is a Muskátli volt. Megint a szokásos kapkodás mert Kemencés Napok voltak és ilyenkor nem nagyon van hely. Felesleges volt a para, mert volt helyünk, mint mindig. Újra leadtuk gyorsan a rendelést, hogy átnézzünk a szomszéd telken található ?Kemencés Napok? rendezvényre vagy minek nevezzelek. Kis csapatunk felkerekedett és elindult, majd lekerekedett szájjal állt a bejáratnál, amikor megtudtak a szétnézés belépődíjjal jár. A kerítésen áttekintve megállapítottuk a bent lévők között igen csak sok a köcsög, így azokat innen is elég volt megnézni. Vacsora ugyancsak jóra sikeredett, majd utána indultunk is haza. Ami ekkor történt, az jelentem, így ahogy én mondom, így igaz. Mert én olyan embertől hallottam, akinek az egyik rokonának a szomszédjának a sógora ott volt. Szóval! Zsubiék mentek elől kocsival, mi mögöttük. Ők adták nekünk a műsort egy plüssoroszlánna l, ami nagyon keményen nézett ki, ahogy kilógatva a kocsiból tépte a szél ezerrel. Baggins annyira röhögött, hogy a vizelettartási problémája előjött és hát bevizelt. Azt hallottam, hogy erről kettő kép is készült tehát bizonyíték van rá. Egyesek azt mondják, hogy ez csak kitaláció, kamu az egész, hogy csak a vászontetőre helyezett energiaital borult a kocsiban ülő Baggins ölébe. Most komolyan! Melyik a hihetőbb? Ugye, hogy az enyém!? (Mernétek mást mondani.) Hölgyeim és Uraim! Elérkezett a találkozók történetének eddig soha meg nem valósított pillanat! CSOPORTKÉP KÉSZÜLT! KisZsubesz felállította a bográcsállványt , felerősítette rá a lánccal a fényképezőgépet , és megtörtént a történelmi pillanat. Sírtunk a meghatottságtól , hogy végre sikerült. Már délután felvetette Gatita a hatalmas ötletét: rendezzünk Tekken bajnokságot! Mindenki benne volt, aki nem... öhüm azt "rávettük" ...utána már benne volt. Sorsolás útján kerültek össze a párok, mindenkinek véletlenszerűen kellett karaktert választani a harchoz. Pierra engem kapott ellenfélnek. Kétszeresen nem volt szerencsés, mert véletlenül pont Asuka Kazama került a választómezőmbe , ami annyit jelentett, hogy a kedvenc karakteremmel harcolhattam ellene. Sajnos nem tudtam veszíteni, bármennyire is hagytam magam. A többi összecsapás nálam nem volt éppen sikeres pláne, hogy olyan karakterrel is játszanom kellett, akivel eddig nem is játszottam. A sors így nem jutalmazott meg engem a bajnokság végére győzelemmel, de egy különdíjat sikerül bezsebeltem, mégpedig a PERFECT különdíjat, amit csak nekem sikerült elérnem...sajno s megint szegény Pierra ellen. A végeredményt fejből nem vágom, de annyi biztos, hogy Baggins nyert, mert az már le volt zsírozva. Tudtuk, hogy ha nem nyer, akkor tör-zúz. Úgy gondoltam inkább szólok mindenkinek előre, hogy jobban járunk, ha hagyjuk nyerni.

Felvetődött a bajnokság további folytatása is úgy, hogy a legutolsó a legelsővel csap össze és így jön ki a végeredmény. Zsubinak ez nem tetszett, így reagált is az ötletre rögtön: "Ja persze! Jól néznénk ki. Aztán majd az ilyen Zeke félék nyernek nem?". Ha jól emlékszem ez nagyon tetszett a csapatnak, még Zeke is nevetett. Vagy nem? Kimerítő közelharc után újra zenei vizekre eveztek a fiúk, majd jött az est fénypontja a Max Factor...izé Blast Factor. Komolyan mondom, fetrengtem a röhögéstől, ahogy ezek szenvedve próbálták megcsinálni a játék utolsó pályasorát. Öröm volt nézni és hallgatni, ahogy ordibálják: DE MITÖL HALTAM MEG, BAZZEG?! Hajnalig elszórakoztatot t a random csapat, mert már mindenki megpróbálta a lehetetlent. Végül szívszorító pillanat következet be. Feladták a srácok. Nem küzdöttek tovább a győzelemért.

Reggeli! Második felvonás, harmadik szín a "vaj"! VAN VAJ! VAN VAJ! Ugyanis előző nap hidegtálat rendeltünk reggelire és vajat nem kaptunk mellé, így azt hittük, nem jár. Mint kiderült járt volna csak elfelejtettek nekünk adni. Zeke is csatlakozott hozzám később. Bánhatta, hogy nem korábban jött, mert neki már akkorra nem maradt a vajból.

Még délelőtt örömteli hír fogadott minket: Pierra egy szép kislánynak adott életet...a Baby Pals nevű DS játékban. Most meg itt hagyta a nyakamon a gyereket. Etetem, fürdetem, játszok vele...persze gyerektartást nem küld. Mit mondok neki, ha megkérdezi hol az anyukája? Mondjam, hogy "elhagyott téged, mert nem kellettél neki"? Vagy csak egyenesen az igazságot: "Mit érdekel az téged? Te csak egy programkód vagy!". Majd meglátjuk. Ha látni akarja majd az anyukáját, elküldöm hozzá e-mailben! Sajnos, mint mindig, most is hamar elszaladt a vasárnap. Próbáljuk megtalálni a hazafelé vezető utat, időpontot. Azt az információt kaptuk, hogy csak 17 óra után megy busz Pécsre. Én, mint tökéletes emlékezettel megáldott egyén tudtam, hogy hamarabb is van busz, mert múlt évben nem ilyen későn mentünk haza. Felkerekedtem és kimentem a buszmegállóba egyedül. Amint kiértem megtapasztalhat tam a helyiek mennyire szeretnek minket/engem. Csípnek engem, mint állat. Ezt testileg is tapasztalhattam , amikor éreztem, hogy valami birizgálj a nyakam és odanyúlva egy méhecske belém szúrta fullánkját, egyenesen hátul a nyakamba. Kellemes vendégszeretet. Nem kívánom senkinek. Egy dologra jó volt ez a baleset, hogy megtudjam: nem vagyok allergiás a csípésére. Mikor visszaértem tudattam a csapattal, hogy a busz amivel menni szoktunk az bizony hamarosan indul, így kapjuk magunkat. Még kiértünk volna a buszmegállóba, csak előjött egy bizonyos Zsubi effekt. Eltűntek. Annyit kellett rájuk várni, hogy csak rohanva értük volna el a buszt, így egy jó ötlettel kész tények elé állítottam őket: mivel ennyit kellett rájuk várni, most már ki kell vinniük minket a buszhoz. Nem gond csak az elő nem kerültek listáján még ott volt KisZsubesz és Eszti. Az előbbinél volt a probléma tárgya a kocsinak a kulcsa. Végül mindenki előkerült gyorsan indultunk, olyan gyorsan, hogy a Baggins és Ming köszönés nélkül maradtak. A megállóban vészhír fogadott minket egy barna szépségtől...Ja , őőőő, hol is tartottam? Szóval valami olyasmit mondott, hogy az előbb ment el egy busz. Legalábbis a többiek ezt mondták én másra figyeltem... Hála az égnek egy perc múlva kiderült, hogy nem a mi buszunk volt az, így irány Pécs. A vasúton jegyvásárlás teszten esett át Zeke. A feladat ugyanaz, mint egy éve: "Egy jegyet kérsz Pestig és három helyjegyet egy helyre." Jelentem Zeke átment a vizsgán...a jegyeladó néni nem. Ugyanis egy helyre adta a jegyeket csak, mint kiderül totál szétszórva. Szerencsére a szomszéd lányok által folytatott cserebere után rendben volt a banda helyileg. Következett a búcsú az utolsó helybélitől, Pierrától, aki mint mindig most is kedvesen kikísér minket. Vonaton hazafelé az ilyen Zekeféléktől még aludni se nagyon lehetett, mert mindig arra keltünk, hogy koppan az álmos feje az ablakon. Felérve pestre eszünkbe jutott az abaligeti mese, miszerint a barlang levegője jót tesz az asztmásoknak, meg kitisztítja az ember tüdejét. Köszönjük szépen, ezzel a tiszta tüdővel jó nagyot lélegeztünk ebből a büdös pesti levegőből. ÁÁÁÁÁÁ! Utálok visszajönni.

Zárásképpen mondanám, hogy jövőre veletek ugyanitt, de félek, akkor már nem lesz kilincs a fürdő ajtaján. Ha viszont jövőre is itt leszünk, esküszöm viszek mindent, kilincset, függönyt, budikefét, felmosót. Na jól, van pofám lapos innentől. Ha zavart, hogy sokat írtam legközelebb te írsz. Na ugye! UI vicc nélkül: Hazudnák, ha azt mondanám nem emlegettük azokat akik nem jöttek el. Nem, nem rosszindulatból , hanem éppen ellenkezőleg. Mert hiányoztak, mert tudtuk, jól érezték volna magukat és mert jelenlétük mindig emeli a találkozó fényét. Tico-val nem tudom mi lett, miért nem jött. Azóta se hallottam felőle, remélem nincsen baja (vagy írt már és csak én nem láttam). A többiek pedig Rikku, Kaszman, Sulela, Papesz és Yzerman. Nagyon sajnáltuk, hogy nem voltatok itt, hogy nem nyomhattátok a Rock Band-et. Sokat emlegettünk titeket emiatt mert biztos élveztétek volna. Szóval jövőre remélem veletek is...valahol!

FIGYELEM! A történet megtörtént eseményeket dolgoz fel, de a valósághoz semmi köze.
Ha bármi hasonlóságot vél felfedezni a lenti történet és a való élet között, az csak is az alkohol miatt lehet.
/ Ne igyál annyit, akkor nem képzelődsz. /

Idén is eljött a találkozó napja. Igaz, hogy időben keltem, de így is csak 35 percem volt kiérni a Délibe. Szerencsémre ennyi is elegendő volt, bár így is osztottam- szoroztam, hogy mennyi megálló van a Déli- pályaudvarig és az mennyi időbe telik. Odaérve már várt rám Menoh, Zeke és egy ismeretlen illető (mint kiderült, ő volt Madrix). Vártuk a nagy találkozást Agent47-el. Próbáltuk kiszúrni a tömegből, ki is lehet az. Egy srácra nagyon gyanakodtunk. Oda jött hozzánk és a kilenc és háromnegyedik vágányt kereste. Gyanús...nagyon gyanús. Azért voltunk olyan rendesek mutattunk neki egy falat, hadd szaladgáljon csórikám. Jókat nevettünk, amikor sorozatban koppanva elterül a földön. Kaszman és Rikku késésüket jelezték, így nem vártunk tovább. Irány a vonat! Akkora volt a lelkesedésem, hogy kapásból az ellenkező irányba indultam. Vonatindulásra Agent47 kivételével mindenki megérkezett. Kaszmanék izgatottan várták a kalauz nénit, ugyanis a nagy sietségben a jegyvásárlásra már nem volt idejük. A magas háttámla mögött a Kaszman sikeresen benyalta magát a néninél, mert komoly pénzösszeget engedett el nekik. Az útra elméletileg PSP party volt tervezve, de olyan szépen sütött a nap, hogy gyakorlatilag a PSP kijelzője innen már játékra nem volt alkalmas.

Az érkezésünkkor az egy fős (Pierra által megszemélyesíte tt) fogadóbizottság nyakába ugrottunk. Itt egy kis várakozás vette kezdetét, mert a jó öreg Big Bagginsünk még nem futott be a verdával. Ez idő alatt még mindig azon gondolkodtunk: vajon itt van Agent47, csak álcázza magát? Ludas Matyi után már tudjuk "az a gyanús, aki nem gyanús", így kizárásos alapon, csak az apácák jöhettek számításba. Közben befutott a szállítójármű, amivel Baggins és Menoh sikeresen lenyúlták az összes cuccunkat. A hátramaradt, kifosztott brancs célba vette a Parasztelosztót (buszmegállót), hogy szemügyre vegye, honnan indul a busz Orfűre. Ekkor kellett rájönnünk az annyira istenített Internet mégsem mindenható, mivel az előre kiszemelt busz nem ment az adott napon, így az 1 órával később induló buszra kellett várni. Az eddigi két óra hosszúságúra tervezett várakozási idő három órásra dagadt. Pierra, mint helyi lakos fel volt készülve a váratlanra. Az amúgy is tervbe vett Árkád- látogatást így meghosszabbítot tuk. Elsősorban megtekinthettük az első Pécsi Raklap Kiállítást, melyet pár kerékpár roncs színesített. Miután ettől a gyönyörű látványtól sikerült magunkhoz térnünk, célba vettük a Media Markt üzletet. Táskamegőrző nincs, matrica az van. Figyelmeztettük az őr bácsit, ha az én táskámban levő összes elektronikai cuccra ragasztani akar matricát, oda az egész havi matricakészlet, így nem maradt más választása, csak a táskám cipzárját ragasztotta le. Az eladók által legjobban utált vásárlói tulajdonságot alkalmaztuk: "semmit nem veszünk, csak körülnézünk, fogdosunk, tapogatunk". Ez viszont már nem volt jellemző ránk az Interspar-ban. Miután lefutottunk 10 kört a zöldséges standon (ennyi kellett, hogy rájöjjünk mindenki csak a másikat követi), neki is kezdtünk a válogatásnak. Én bevásároltam rendesen a hétvégére pár doboz Red Bull italt. A többiek viszont csak Red Bull-t vettek. Na jó! Akadt, aki Red Bull-t is vett. Enyhén felmálházva célba vettük a parasztelosztót .

Sikerült! Felszálltunk a már régóta várt buszra. Az út során rá kellett jönnöm arra, hogy nem tudok háttal utazni szerpentinen. Vagy csak fogjuk a melegre? Őszintén, azért utaztam inkább én háttal, mert még mindig jobb, ha én hányok le valakit, mint ha más hány le engem. Útközben a nagy szellemi brigád (na, esküszöm, ehhez semmi közöm) kifejtette elméjük legmélyebb bugyrában található elméletét, miszerint Madrixnak még nem alakultak ki a nemére jellemző jegyei. Majd a legbölcsebb Kaszman tudósunk megszólal a hátsó sorokban: "Még nem dőlt el, hogy fiú lesz-e vagy lány!". Máig verem a fejem a falba, hogy ezt a poént nem én találtam ki...

Megérkeztünk Orfűre. Pierra megkönnyebbült (ő ült velem szemben), hogy az út végén csak nem vetítettem ki magamból egy Vukot sem. Miután a hosszú út végén sikerült szervezetemet hátramenetből előremenetbe kapcsolni, irányba...útba. ..(hú de elszédültem), szóval célba vettük a szállást. Kicsit elszámoltam a távolságot a buszmegálló és a szállás között és azt ajánlottam a csapatnak, ne hívjuk a többieket kocsival, gyalogoljunk be. Szerintem már fél távon anyáztak. Azért előnye is volt a dolognak. Közben megcsodálhattuk , mit is sikerült összekuporgatnu nk a Bagginsnek, a Gameconnak végzett rabszolgamunkán k által. Szép nagy erdőt sikerült vennie és még volt pofája elnevezni "Balázs erdőnek". Legalább valami kicsi dolog utalna a Gameconra, de semmi. Ami hab volt a tortán. Annyira magasan hordja már az orrát a srác, hogy nem akarja, hogy jövőre az Ő erdejében legyen a következő Gamecon találkozó. Jól van, ezt megjegyeztük.

A csapat java megérkezett, így a szobák kiosztásra kerültek. Nagyoknak kis szoba, kicsiknek nagy szoba. Idén én is megcsodáltam a fenti szobákat, ha már második alakalommal vagyok ott, nehogy kimaradjon, többet már lehet, úgyse láthatom. Ez a szobavizit azért megnyugtatott, hogy mégis mi jártunk jól az öt fős szobával. A négy darab szoba közül idén is, a mi szobánkban tartott rendezvény volt a legnépszerűbb. Nem bíztunk semmit a véletlenre PS3, X360, PS2, PSP, NDS, minden bejátszott. A többi szoba programja dög unalom volt. Meg is látszott rajta, csak aludni jártak oda az emberek. Mivel még gyerek volt az idő, pár fős csapat eldöntötte: "vízre kelnek" fürödni. Azért vízre, mert a tó alacsony vízállása mást nagyon nem tett lehetővé. Na jó! A tó közepén már nem tudták eljátszani a vízen járó Jézust, de azért könnyedén átgyalogoltak a tavon. Amikor el kezdett esni az eső, akkor sem jöttek ki a tóból. Hiába üvöltöttem be nekik bölcs tanácsomat: "Gyertek ki a vízből, mert esik az eső és el fogtok ázni!". Természetesen nem jöttek ki, így később csurom vizesen tértek vissza...ám nem üres kézzel. Indiana "Ming" Jones egy régóta a tó mélyére elrejtet 3/3-as magnószalagot halászott elő a vízből. Értéke felbecsülhetetl en. Tartalma...nem, ezt nem mondhatjuk el, fiúk. Bocs, de tényleg nem...
Közben a jó játékok mellett gyorsan telt az idő, így ideje volt elindulni a már sokak által jól ismert Muskátli éttermet. Mivel kevés kocsi volt egy pár fős csapattal elindultam gyalog, hogy ne kelljen annyira visszajönni értünk kocsival. Ha tudom mi fog történni, a franc se gyalogolt volna ennyit. Zsubi jött értünk, aki visszavitt minket a kiindulópontig és ott fordult meg a kocsival. (Igen, a sz*r és a nagypofon régi népmeséje). Végül megérkeztünk. Élve. Látszik, hogy a srác GT-n nevelkedett. A többiekkel ellentétben én otthon éreztem magam, és nem lógtam ki a környezetből. Piros pólóm ugyanis ránézésre azonos volt a felszolgálók ingével. Azért paráztam, mikor ordítják le a fejemet, hogy: "Ne üldögélj itt a vendégekkel, hanem irány dolgozni!"
A Muskátliban nem nagyon örültek nekünk, mikor közöltük, hogy csak 16-an leszünk. Nehezen, de elfogadták bocsánatkérésün ket. Közben azért bebiztosítottuk magunkat anyagilag egy zsaroló képpel. Igen, Madrix, a te sörös képedről van szó. Szerintem jobb lesz, ha csipkeded magad, mert a bankot kérdeztem, de nem érkezett még meg az első átutalás. Ital után enni is kellene. Idén nálam a pulyka volt a favorit. Mivel múltévben már Jack "Bug" Bauer (isten nyugosztalja) elhunyt, így idén Agent "Firefly" 47 bogárügynökünk halálra kínzását követhettük szemmel. Ígérem közkívánatra jövőre James "Beetle" Bond lesz terítéken.

Vacsora után jött a rémület. Ekkor ugyanis megérkezett Papesz és Sulela. Nem, nem ők voltak a rémisztőek, hanem, hogy ez már egyszer így megtörtént. "Oh Dejavu!". Mi változhatott a Mátrixban? Mi nem az biztos, mert fizetésnél a tavalyi számunkat adtuk elő. Igen a kis népszerűségnek örvendő nagy kasszasikert a "Külön kérjük a számlát", amit eddig csak az orfűi nyári játékokon láthatott a nagyérdemű. Hazafelé Pierra is meggyőződött Zsubi vezetői tudásáról. "Itt forduljunk balra.". Ám Zsubi a másik balra gondolt, ami nekünk jobb, neki meg biztos a jobbik bal. Végül azért valahogy a szállásra értünk. Az egész estés játék alatt elég meleg volt a szobában. Így fény derült arra, hogy egy családnak jövedelmező is lehet, ha befektet egy PS3-ba és/vagy X360-ba. A két gép ugyanis képes megoldani a család téli fűtésproblémáit . Lehetne a szlogen: "Spóroljon szórakozva!". Izzottak a processzorok a szobában. Mindenki pörgött, szólt a Singstar, amihez sajnos énekeltek is. Telt az idő...és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy keltenek a reggelihez.

A legérdekesebb reggel. Kimentem reggelihez. Nagyon messze volt az ebédlő, kb. 2 méterre az ágyamtól. Köszöntem, de senki nem hallotta. Hová lett a hangom? Egyszerűen nem tudtam, miért nincs hangom. Nem énekeltem, nem üvöltöttem koncerten, szóval nem tudom. Aztán a virsli mellé járó teába belecsempésztem a Pierra által adott gyógyító mézet, ami megtette gyógyító hatását. Tudtam, hogy rá számíthatok, hisz a Monster Hunterban is szerez nekünk mindent, ami kell. (Amúgy azért nem volt hangom, mert a mézre pályáztam. A terv sikerült.) Madrix aranyat köpött reggelinél. Sajtos rántottát kért, "de ilyen növények nélkül". Dőlt az asztal a nevetéstől. Reggeli után mi eshetne jobban, mint egy kis úszás a tóban. Útba is vettem a stéget Menoh, Pierra és Papesz társaságában. Útközben leszólítottam Papeszt: "Álljunk meg egy szóra, Tanár úr.". Áh nem, csak ezt a poént nem tudtam kihagyni. Szóval a fürdésből nekem első lépésre vérfürdő lett. Szétvágta a talpamat egy kagyló. Örülhetem is, hogy csak egy. A tó alja ugyanis tiszta kagyló volt. Mint ha direkt azzal rakták volna ki az alját. Visszaszívom, ha akarták volna, nem sikerült volna ilyen jól megoldani. Szóval jó volt a hűs víz a csak pár fokkal melegebb levegőhőmérsékl et mellett is. Kifelé menet az akkor érkező Bagginsnek mondtam dobja be a papucsom, mert ez a kagylótömeg a kiázott talpam alatt kifelé még rosszabb volt. Rendes volt bedobta nekem. Ja, rendes... ja. Az egyiket DIREKT öt méterre jobbra dobta tőlem, a másikat ilyen távolságra az ellenkező irányba. Tudtam, hogy szeretsz, de hogy ennyire.
Erre a napra paintball volt tervezve. Így elindultunk. Valami sör alapanyag volt a település neve, ahol a pálya található. Víz? Árpa? Jaaa, megvan.

Útközben találkoztunk egy kedves sofőrrel, aki szépen betartotta a 30-as sebességkorláto zást. A gond ott volt, hogy azt már nem tudta betartani, hogy ezt meddig kell betartani. Így hosszúra sikeredett az út. Azért jó dolog is történt. Idén sikerült nem eltévednünk. Talán azért, mert nem Baggins vezette a csapatot? Érkezésünkkor egy kicsit kellemetlen hír fogadott minket. Betörtek a Paintball pályára. Ellopták a pincét? A pincét hála istennek itt hagyták, így tudtunk játszani. Elindultunk lassan befelé. Mentünk, csak mentünk, csak mentünk a sötétbe. Már vártam, hogy meglátok egy "Welcome to Hell!" táblát, ám ekkor rosszabb történt. Megláttam egy fényt az alagút végén. "Megölték Kennyt! Szemetek!". Kimentem a fényre és egy újabb büdös élet várt rám. Na jól nézünk ki, ha már a halál is egy nagy szívás. Ja, hogy ez a Paintball pálya! Hu! Megkönnyebbülte m. Van remény. Kellemes idő fogadott minket. Hőmérséklet: 12 fok. Nem árnyékba, nem napon, hanem pincében. Páratartalomra se lehetett panaszunk, a maga 84 százalékával. Ha valaki szomjas volt kirakta a kezét, fél perc és már ihatott is, vagy lenyalhatta a fegyveréről a vízcseppeket. Mivel a múltévben nem volt fényképezőgép, így voltam olyan szemét és vittem egyet. Be is pótoltuk a tavalyi elmaradt képeket. Mivel nem mi kezdtük a játékot, így nem mehettünk ki a beavató lövésre. Az idei beavatást Rikku "Killer Kitty" Chan végezte el. Miután két tarkólövést sikerült produkálnia, rájöttek a többiek, hogy nem árt kikapcsolni nála az automatacélzás funkciót. Ám ezzel sem lett jobb. Olyan precízen lőtte hátba Madrixot, hogy ezután már csak tolókocsiban játszhatott tovább.

Madrix tagadta, de mi hallottuk, amit hallottunk. Hogy mit? Szóval a beavató lövésnél hallani egy puffanást, ami a lövés hangja. A harmadik lövést viszont még egy puffanás követett, ami arra utalt, hogy Madrix bizony összeesett a lövéstől. Kár tagadni. Ezután kezdődhetett a GameCON földalatti mozgalmának kiképzése. Az én paintball pályafutásom idén rövidre, de eredményesre sikeredett. Miután első fedezékemnél éreztem a hajamat súroló lőszereket gondoltam, tovább állok. Sikerült Siegfrieddel (mint ellenféllel) osztoznom egy fedezék két oldalán. Hamar megadta a közeli kegyelemlövést. Mi ebben a siker? Az, hogy nem én haltam meg elsőnek a csapatból, hanem Zsubi. Ez már előrelépés. Itt abba is hagytam a játékot, mert a szemüvegem a védőszemüveg alatt 10 másodperc alatt bepárásodott, nélküle meg sötétben nem láttam. Azért jó volt röhögni a kialakult szituációkon. Kezdjük Menoh kartárssal, akivel pár végtagtalálat után három mell lövés végzett. Ezután, egy időben következett Zeke és Siegfried közös bemutatója. Zeke gyakorlatban mutatta be, miért is kell neki 5.1-es headset. Ugyanis Siegfried hiába kiabált neki, hogy már kilőtte, és ki akar menni, Zeke csak fejbe lőtte őt még kétszer.(az első is fejlövés volt) Ha süket csórikám. Bár Zekének is igazat adok. Egy kurta halott ne sétafikáljon. Ha meg élőholt, akkor fejbe kell őket lőni, mint a Resident Evil-ben. Ha még mindig járkál még egyet. Siegfriednek se kell egy ideig hajfestékre költeni. Betty a beavató lövéssel szerzett egy Mátrixos csatlakozót a nyakára, majd játék közben mást sem hajtott, csak azt, mint Trinity: "Dodge this." A Mátrixos aláfestő zene még jól is ment ehhez. Baggins keze pedig simán szerepelhetett volna az "Alkonyattól Pirkadatig" c filmben. Szépen szét volt lőve. Végül Menoh másik nagy pillanata, amikor eldöntöttük, mégis csak szólunk az ellenfél csapatának, hogy már közülünk mindenki kiesett ne harcoljanak tovább feleslegesen. Menoh vállalta magára a nagy hír közlését. Ám kifelé menet úgy lefejelte az ajtót, hogy csóri ajtó hírtelen azt se tudta befelé vagy kifelé nyíljon. Amíg a többiek maradék lőszerkészletük et próbálták elhasználni, pár fővel kiutat kerestünk a hideg pokolból és célbaba vettük a Tesco egyik áruházát. Valami borzalom, ami ott volt. Elhullott állati tetemek feldarabolva, egy kupacba pakolva. Azért ez az érzés csak ideiglenes volt, mert előbújt belőlünk az ősi vadász ösztön, és gyűjtögető életmód. Sikerült egy Manhuntos baltás néninek a figyelmét lekötni úgy fél órára, amíg kiszedett nekünk annyit a kolbászból és elpusztult csirkék combtövéből, hogy az elég legyen a törzsünk össze Palijának. (Felhasznált irodalom: "RRRRRrrrr" című film.) Hogy a népes törzsünk növényi tápanyagot is fogyasszon ajánlottam, hogy vegyünk burgonyát. Mivel csak én álltam ki ezen étek mellett, többség döntött, nem lesz burgonya. Vettünk helyette azt, amit ők akartak: krumplit...

"Hazaérve" a törzsünk nagy varázslója és tűzmestere, Papesz, pirotechnikai bemutatóval megosztotta velünk a tűzgyújtás titkát. Volt, aki kedvet kapott ennek az ősi titoknak a kitanulásához, így végül sokan tüzeskedtek (majd este bepisiltek). Páran elkezdtük a begyűjtött élelmek tisztogatását és ízesítését, hogy majd a tábortűznél finomra égessük azokat. A maradék csipet csapat egy fenti zugban, mozgó barlangrajzokon sajátította el közben a vadászat taktikáját. Míg vártuk a nagy lakomát a tűz mellett, régi emlékeket elevenítettek fel nekünk tanáraink és megtárgyaltuk a törzs további fejlődési irányát. Eldöntöttük szerszámok használatát kezdjük el tanulni. Papesz, mint törzsünk legbátrabb tagja el is kezdte egy sok tüskéből álló bottal az eddig tűzre dobott étek forgatását. Azért hagyott minket is tanulni. Ő csak a kolbászokat tekintette magénak, nekünk meghagyta a csirke darabokat. Korgó gyomorral közelítették meg az emberek a tüzet. A leleményesek jóllakva, a gyengék üres gyomorral távoztak, pedig még másnapra is bőven maradt a jóból. Én ezután a mozgalmas, véres talpú, lelőtt, döglött állatok, füstös nap után egy zuhanyt és egy ágyat részesítettem előnyben. Az alvás nem volt tervbe véve, de a szervezetem mást gondolt, így most nem tudom, lecsúsztam-e a Papesz és Sulela által előadott (vagy elő nem adott) magyar sárga kis földalattiról.. .izé tengeralattjáró ról.

Megint egy ébredés. Kicsit későre úszott. Majdnem lemaradtunk a reggeliről, így aztán lustán, halkan, az ágyból suttogtuk Pierrának a szobalányunknak , mit is kérünk reggelire, aki előre kikérte nekünk. Köszönjük! Mivel ez a hazautazás napja volt így mindent elkövettünk, hogy még kiéljük a maradék hátralévő időt. Ez kis csapatunknál kimerült egy Monster Hunter Portable 2 partyban. Ez volt az a nevezetes pillanat és dátum, amikor fejünkbe kúszott az a kósza gondolat, hogy megalakuljon Monster Hunter-es "Gamecon Fars Hammer Band". Azóta is keressük a legalkalmasabb tagokat. (jelentkezés a nem megadott helyen). Láss csodát nem telt haszontalanul ez a találkozó sem. Amikor kimentünk megnézni a buszindulást, Madrixnak sikerült útközben megtanulni bekötni a cipőjét. A buszra várva megöntöztem Baggins "kicsiny" erdejét, amivel sikerült egy 1000 éve kiszáradt hegyi patakot új életre keltenem. Az út Pécsre majdnem megint hátrafelé történt, végül mégsem, így róka sem lett. A vonatjegy vásárlását egyszerű magyarázat előzte meg, majd bonyolult gyakorlati megvalósítás követte. Végül azért mindenkinek lett jegye, helyjegye...de kalauza senkinek nem lett a kezelésére. Könnyes búcsú következet ugyancsak egy fős kikísérőnktől, Pierrától. Az út csendben telt, álmosan, bóbiskolva, az elmúlt eseményeket átgondolva. Majd a keletibe bemutattunk egy 10 méteres háromszoros búcsúzkodást. Ennyiszer álltunk meg ugyanis elbúcsúzni a sorban leszakadt útitársaktól. Majd eljött az a pillanat, hogy belépve a lakásba hazaérkeztem, ami az idei nyári Gamecon találkozó végét is jelentette.

The End

Főszereplők / Magyarhangja:
Rikku Chan / Láng Szabina
Kaszman / Kasz Krisztián
Pierra / Kun Edina
Baggins / Peti Balázs
Betty / Mihalovics Bernadett (Jónás Bettina???)
Siegfried / Fritz János
Papesz / Pap Zsolt
Sulela / Süle László
Ming / Deleznyák Balázs
Menoh / Dudás Ádám
Hatrix / Hartvig József
Tico999/ Tikviczki József
Zsubi / Zsubori Tamás
KisZsubi / Zsubori Árpád
Zeke / Hegyessy Attila
Madrix / Kopácsy Miklós

Narrátor:
Hatrix

Zene:
Papesz
Sulela

Paintball zene:
Baggins

Fényképezték:
Résztvevők

Producer/ Rendező:
Baggins

Special Thanks:
Laterum panzió
Muskátli étterem
Rino paintball team
Pierra Szülői Autószolgáltató Szervezet
Mindenkinek, aki jelenlétével emelte a hétvége fényét...

Gyaníthatóan mindenki epekedve várta már az idei fórumtalálkozót , melyet annak készítői (a több mint fél éve verbuválódott GameCON tím tagjai) tavasszal még az igen messzinek tűnő nyárra datáltak. Kezdetben elég keveset lehetett tudni a részletekről, ám az aki valamennyire járatos volt B13-as berkekben nyílván hallott már az egy évvel ezelőtti próbálkozásról. A beszámolók alapján emlékezetes időtöltésnek bizonyult: minden játékos tetszését egyöntetűen elnyerte. A karakterek számossága ugyan még viszonylag alacsony volt ám a jó hangulat már onnan sem hiányzott (aminek persze gyorsan híre ment) így a program iránt érdeklődők mennyisége idén több mint a duplájára emelkedett. Időközben egyre másra szivárogtak az infómorzsák és napvilágot látott a hellyel közzel teljes fícsör lista is, mely olyan aljátékokkal is kecsegtetett mint a paintball vagy az éttermi dínom-dánom. Az ily módon felpaprikázott elvárásoknak természetesen nem könnyű megfelelni, lássuk hát a 2006-os fórumtalálkozó miként vette az akadályt!

A töltési idő igen hosszú, de ez játékos-függő: a Pécs városától távolabb lakók nyílván lassabban látják meg a címképernyőt mint az ahhoz közelebbiek. Miután az első sérelmeken túlteszi magát az ember, több mint kielégítő nyitás fogadja: a látvány kellemes, megnyugtató - Orfű szép hely. Az előzetesben kiadott screenshotok tehát nem csaltak. Ez felettébb elismerendő, manapság sajnos egyre kevesebb készítő hajlandó a kendőzetlen valósággal portékájához csalogatni vásárlóját. A főmufti Baggins szerencsére nem árult zsákbamacskát. A szereplőkkel való ismerkedés után az ember elkönyveli magában hogy a karakterdizájn igencsak ötletes, a gárda telis tele van egyéniségekkel. Változatosságra tehát nem lehet panasz, ám a sokak érdeklődésére számot tartó Agent47 a végső hajrában valahogy mégiscsak kimaradt a szórásból. Túl sok ideje nincs elidőzni az egyszeri játékosnak, mert a cuccok lepakolása után nem sokkal már újabb (az elsőhöz képest lényegesen rövidebb) töltési idő, majd a Muskátli étterem várja. Unatkozni tehát képtelenség.

A változatos pályák rányomják bélyegüket a stuff élvezhetőségére , ennek köszönhetően az üresjárati idő szinte minimális. Az étterem jó hangulatot és tartalmas étlapot, valamint néhány elrejtett poént (mint Nagy Bandó András vagy Szili Katalin kameója) is biztosít, a sztorin végigmenve a komplexum azonban újra felbukkan majd, némi ismétlődést előidézve. A végigjátszási idő nagyjából felénél kipróbálható paintball minden képzeletet felülmúl - lazán agyoncsapja a piacon lévő összes FPS játékot. Régi vágású shoot?em?up- okat megszégyenítő adrenalin mennyiség felszabadításár a képes, ami a küldetések előrehaladtával csak fokozódik: a domboldali palánkpályáról félhomályos istállóba bemerészkedett játékosok legalábbis kozmikus magasságokban tanyázó izgalmakról számoltak be.

Említésre került már Orfű, de nem szabad ilyen hanyagul elsiklani felette: a táj szép, a víz még sosem volt ilyen élethű és a napszakok váltakozása is tökéletesen emulált. Miután kigyönyörködtük magunkat a külső terek megjelenítésén, érdemes néhány pillantást vetni a fedett porciókra is! A házak nagy szakértelemmel modellezettek, úgy igaz ez küllemükre mint belső látványvilágukr a is. A készítők nem voltak restek a hotel összes szobájához megteremteni a létezéshez szükséges alapfeltételeke t, így illemhelyiségge l egybekötött fürdőszoba is alaptartozéka az összes lakosztálynak.

Környezeti zajok tekintetében hiperrealisztik us élmény, amihez társulnak a nem mellékesen zseniális szinkronhangok. Auron és Hatrix például betalálás, Sulela és Papesz karaoke duettje pedig mindenkit kiüt, már ha talpon maradt valaki egyáltalán?
Muzsika tekintetében felettébb vegyes érzelmekről kell beszámolnom. A zene jelenléte többnyire a töltési idők intervallumára korlátozódik, az ott tetszelgő progresszív ritmusok hard technoba átnyúló darálásán sajnos bőven van még mit finomítani.

Esténként némi pókháló, hanyagul kivilágított partszakasz és sejtelmes fényjáték borzolja az idegeket csipetnyi horrorisztikus utánérzést kölcsönözve a szálloda látogatójának, nappal pedig hamisítatlan horgászhangulat uralkodik. A lövöldözős minijáték alkalmával valódi háborús életérzés lesz úrrá a gyanútlan játékoson, viszont a töltési idők alatt csírázó unalom idővel sajnos álomkórba, majd alvásba burjánzik. Eme apróságot elnézzük neki, nem itt kell szőrszálakat hasogatni!

Alapvetően könnyű - beleszokni gyerekjáték, többnyire nem sok gikszer akad. Megemlítendő azért a háborús minigém bugos fegyverarzenálj a: sajnos többször is előfordult hogy célszerszámom meghibásodása miatt időlegesen kifagyott a progi. Ezt viszont könyveljük el a legnagyobb negatívumnak, amennyiben pedig így teszünk simán felkiálhatunk: 'Soha rosszabbat!' Szavatosság

Igencsak rövid idő alatt végigjászható. A finis után pedig már nem kínál semmilyen megnyitható extrát, vagy elmenthető állást. Ellenben bőszen reklámozza magát miszerint 1 év múlva jön a következő inkarnáció. Arcátlan húzás de mégis csillogó szemmel érdemes várni rá, egyebet úgysem lehet tenni. Summázat

A GameCON Tali 2006 (rossznyelvek szerint FórumMEET) hozta azt amit mindenki elvárt tőle, sőt még egy kicsit többet is. Érdekes, izgalmas kalandok és sok móka-kacagás után egy jóleső emléket hagy az emberben. Nyílván van még hova fejlődnie, ám jelen állapotában is teljesen megfelelt az általa kitűzött céloknak. A zsibbasztó beavató-lövés ellenére is várjuk a következő epizódot!

Résztvevők:

Hazudnék, ha azt mondanám, nem vártam a fórumtalálkozót . Auron előző este érkezett, hogy másnap együtt menjünk le Pécsre. Hajnalban nem tudtam aludni, nehogy lekéssük a vonatot. Auron bagózott rá. Aludt, mint a bunda (ismerős?). Menoh is azzal a vonattal ment, amivel mi. Kiérve biztosak voltunk benne, hogy ott lesz és vár minket. Kerestünk egy magas srácot McDonalds-os szatyorral, de sehol senki. Egyszer csak megjelenik Menoh McDonalds-os cucc nélkül. Auron és én: "Ez tuti beteg!". Útbaigazítottun k egy lányt is, amíg vártuk a vonatunkat. A lány olyan hatással volt ránk, hogy hajszál híján nem Pécs felé vettük az irányt.
A MÁV ismét megmutatta, mit tud: öt perccel indulás előtt kiírták, melyik vágányról indul a vonatunk. Ott volt a szemünk előtt, már fél órája bent állt. Következett a lassú rohanás a vonathoz. Menoh a vonaton megkapta a PSP-met, és Pécsig nem is tette le (MH Freedom forever!), Auronnak pedig az út alatt sikerült elbizonytalanít ani a kalauz nénit a diákigazolvány képével. (Erről eszembe jutott Auronnak egy későbbi beszélgetése Pierrával (diákigazolvány volt a téma): Pierra: Mikor kaptad ezt? Auron: Első osztályos voltam. Pierra: De ez nincs aláírva. Auron: Talán, azért mert még nem tudtam írni. )

Pécsen, a vasútállomáson Baggins és Pierra várt minket. Kicsit fura volt, hogy olyan emberekkel találkozok, akiket már több éve ismerek a fórumról, mégis idegenek. Azonnal padlóra küldtek egy "Hello Kitty" bolttal (Pierra és Rikku-chan temploma). Nem hittem el, hogy ilyen létezik. Minden, amit lehetett kapni, az Hello Kitty-s volt! Azért örültem neki, hogy Japán végre utat tör a világban. Mikor ez megvolt, irány a szállás Orfűn. Zsubi és KisZsubesz már várt minket, Tico a szobában aludt, másnaposságát heverve ki éppen.
Lassan mindenki beszállingózott : Kaszman és Rikku-Chan, Viliszakács és barátnője, Bernadett, majd Siegfried a PSP-vel, oldalán az atomreaktoros Kisposkival. Közben elkészült a találkozó képe "Mosolygó fiú a teraszon" címmel, aminek Auron ült spontán modellt! Papeszt és Sulelát nem várhattuk tovább, mennünk kellett a Muskátli étterembe, ahol asztalfoglalásu nk volt. Érkezésünk után nem sokkal be is futott a két csodabogár (Papesz és Sulela).
Vacsorára a mi oldalunkon (közös megegyezés nélkül) öten ugyanazt rendeltük. Ezt ha összekavarja a pincér, akkor az már ciki! Amíg vártuk a vacsorát, láttam Jack Bauert bogár képében meghalni. Sokáig kínozta a bogárlámpa, de nem köpött, inkább meghalt. Kemény vagy Jack!

A vacsora finom volt. Mivel a szökés kudarcba fulladt (nem volt a WC-ben ablak, amin kimásszunk) kénytelenek voltunk fizetni. Ez szerintem kivételes eset volt, ugyanis nem a fizető felet viselte meg jobban a művelet. Anyázhattak minket rendesen, mivel 15-en voltunk és külön 15 számlát kértünk. Ez jó lehetőség volt nekik a kedves kiszolgálás színlelésére (és akkor még nem tudták mi vár rájuk!).
Visszatérve a szállásra kezdődött a buli. Hála antennacsatlako zós PS2 kábelemnek, be tudtuk üzemelni a nagyobb, extra durva élsimítással ellátott tévét is, a progressive scan-t már nem akartuk rákapcsolni, mert így is gyönyörű képet adott. Papesz és Sulela nekiesett a Singstarnak. Hangjuk, mint a méz (egy csepp is elég belőle)! Bocs fiúk csak poén volt.
Azért volt felhozatal bőven: PS2-ből három darab jutott kettő TV-re, valamint volt 4 PSP egy rakat Monster Hunterrel játékkal és LocoRoco demoval, valamint egy Nintendo DS. Kb. 3-4 óráig ment a buli a szobánkban. Mindenki szépen szétszéledt. Arra lettünk figyelmesek, hogy csak azok vannak a szobában, akik itt is alszanak. Így hát szunya.

Mivel mi voltunk fent legtovább, mi is keltünk legkésőbb. Valahogy nyugtalan voltam délelőtt. Ebben közre játszott az izgatott várakozás is: délután paintball! Baggins, nem rosszul voltam, hanem izgatott! Addig is ment a Figth Night, verték "egymást" a srácok, véresre és eszméletlenre. Papesz bemutatta a félelmetes Soul Calibur gyorsujjas kombóit, amit vakon is tudott, sörrel a kezében...és nyert! Hamar elszállt az idő így a két dalos pacsirtát Papeszt és Sulelát hátunk mögött hagyva (nem kértek a paintballból) indultunk a játékpályára... a kérdés csak az volt: merre is van? Balra...zsákutc a...tolatás...B aggins, hogy nehogy pánik törjön ki a csapatban, színlelte, mintha tudnánk, hol vagyunk. Egy ott lakó megkérdezésével megkaptuk az útbaigazítást és láss csodát: megérkeztünk. Megkaptuk a ruhánkat. Kicsiknek nagy ruha, nagyoknak kis ruha...csere. Azt sosem fogom elfelejteni, mekkora volt az a ruha Pierrán!
A szabályok ismertetése után következett a várva várt beavató lövés. Baggins végezte el rajtunk a büntetést, szerintem még élvezte is! Mindenkit hátba lőtt, persze nálam volt a legpontosabb. Baggins, esküszöm, egyszer visszakapod ezt a kedves gesztust! Viliszakács barátnőjét, Bernadettet kivéve mindenki játékban maradt (szegénynek hogy fájt). Három csapatot alkottunk egy pár ott levő fickókkal. Mi a frappáns "Dísztök" nevet adtuk magunknak, míg a másik csapat a magyaros kiejtésű GameCON titulust kapta. Sokat gondolkodtatok rajta, ugye, fiúk-lányok? A 3. csapatnak sehogy nem ugrik be a neve. De abban volt Menoh, így biztos valami Bug vagy Csalók nevet adták maguknak...
- Első menet: esküszöm, a legvacakabb fegyvert kaptam, amit csak lehet. Tudom, ez most kifogásnak hangzik, de amikor ott potyog le az ellenfél és közöttem fél távon a lőszer, az azért durva. Előrébb akartam menni, de Baggins egy találattal előhozta titkos skillemet, a Kenny effect-et és meghaltam. Első halott. Hoztam a formám.
- Második menet: talán ezt élveztem a legjobban. Auronnal próbáltunk összedolgozni, de oldalba kaptak minket, így nem sok esélyünk maradt. Azért örültem, mert itt csak második halottként hagytam el a pályát, mert Auron, mint családtag bevállalta az első halott szerepét.
- Harmadik menet: NEM HALTAM MEG!!! A fedezet tüzet biztosítottam, ameddig tartott a muníció. Majd kivonultam büszkén!
Itt befejeztem. Meleg volt, kimerített, lefárasztott, kész voltam.A többiek közül is többen valahol itt adták fel. Aki még játékos kedvében volt, az a Baggins- Siegfried páros által alkotott terrorista bandát próbálta meg felszámolni egy épületben. "Nem engedhetünk a terrornak!" - jelszóval elindultak fiaink az épület irányába...majd "zsákokban" tértek vissza. Terroristák vs. S.W.A.T.: 1-0! Szerepcsere következett. A két Zsubi mint terrorista, a maradék játékos, mint felszámoló elit alakulat. Fogyatkozott a létszám. Zsubi és Baggins voltak már csak játékban az épületben. Bagginsról tudtam: nem adja fel. Nem kellett csalódnom. Baggins felajánlotta a döntetlent, amit Zsubi készségesen elfogadott. Majd Baggins közölte vele nincs több lőszere...ezt az átb@szást!
Utána jött a mérgelődés! Egyetlen fényképezőgép nem volt senkinél! Jelzem,négy emberkének is volt fényképezőgépe (köztük nekem is) és még egy videókamera is megmutatkozott, de a Paintballra nem került ki egy sem. Bocs, hogy többes számban mondom, de hogy ennyire hülyék legyünk.
Visszaérve Baggins meglepetést ígért: megérkezett Yzerman ŐNAGYSÁGA! Sajnos vele "24" óránk sem volt az ismerkedésre. Ezt követően gyors zuhanyzás (ránk fért), majd egy lassú döntés, mi legyen a vacsorával: sütés vagy Muskátli. Első verziót a hirtelen borús idő fenyegette, a másodikat a nem létező asztalfoglalásu nk. Utóbbi mellett döntöttünk többen, így kb. 10-en felkerekedve célba vettük az éttermet. Szerintem a vér megfagyott a pincérek ereiben, mikor újra megláttak minket. Én a napi megpróbáltatáso k hatására ugyan azt rendeltem, mint előző este, csak kicsit nagyobb adagban: több sör, több sült krumpli, jobb étvágy. Természetesen ezt újra követte a "mindenki külön kéri a számlát" című műsorunk bemutatója. El kellett volna játszani, hogy 2 hétig itt nyaralunk, és ugyanott akarunk vacsorázni minden nap. Megnéztem volna a reakciót.
Visszaérve a szállásra láttuk (és persze hallottuk), hogy a Papesz és Sulela páros erősen gyúr Singstar-ra (ezúton is köszönjük a szomszéd lakók türelmét). Újra minden gép felpörgött. Felébresztettük a Nintendogs-t is. Auron látva, hogy Kaszman pórázánál fogva ide-oda rángatja szegény ebet, bevitte egy mondattal a kegyelemdöfést: "Meg lehet fojtani a kutyát?". Baggins személyre szóló játékokat keresett mindenkinek az Eyetoy2-ben. Auron: léggitározás. Na itt kerültünk a padlóra. Másfél perc játék után kezdett neki derengeni, hogy is kell ezt játszani. Majd a vörösbor felszínre hozta lazaságát: "Nem lehetne valami nehezebb? Ez már nagyon megy. Annyira jól megy, hogy mire hazamegyek, elfelejtek gitározni.". Ohh, az a pihent agyad! Én egy kis asztalos, kőműves munkát kaptam a játékban. Nem mondhatnám, hogy az itt nyújtott teljesítményemm el átengedtek volna a záróvizsgán, de azért jól ment. Egyesek a vendéglátóiparb an próbáltak szerencsét... több-kevesebb sikerrel. Azt hiszem, azért Papeszékat felvennék a Burger King-be kechupot készíteni.

Mondhatni elég mozgalmas este volt. Rikku-Chan is dalra fakadt, talán ha Koda Kumi dal lett volna még a DVD-n, abba se hagyta volna reggelig. Minden megfordult itt a gépben: GT4, Soul Calibur 3, Tekken 5, Kindom Hearts 2, Tourist Trophy. Utóbbi játék segítségünkre volt, hogy egymás mellé hozza Zsubit és Yzermant a "Találkozó kicsiknek és nagyoknak" kép elkészítéséhez. De azért tegye mindenki a szívére a kezét: a LocoRoco jött, látott és győzött. Ha jól emlékszem, megint a hajnali fekvést részesítettük előnyben. Reggel mindenki mintha a Kóma című filmből tért volna vissza közénk. Még ment egy kis játék, jó hangulattal. Papesz a TV-vel ébresztette Auront (rátette a lábára). Sulela meg még lenyomott egy kis Eyetoy Kung-fut, amit próbáltam gyorsan megörökíteni néhány fényképpel. Lassan mindenki készült a búcsúra és szállingóztak az emberek haza. Egy órára már csak Baggins, Pierra, Menoh, Auron és én maradtam. Szégyen, de addig halogattuk a fürdőzést a tóban, hogy a végén kimaradt teljesen az élmények közül. Ha a tó 2 km-re lett volna, mindenki fürdeni szeretett volna, de így, hogy 5 méterre volt a háztól, már nem kellett senkinek. Még összekötöttük egy kis időre a PS2-t, de ezzel már tényleg csak az idő múlását akartuk gyorsítani. Nem azért, mert már untuk a másikat (bár az is lehet ), hanem mert tényleg kevesen maradtunk és rossz volt, hogy már annyian hazamentek.
Négy órakor becéloztuk a pécsi vasútállomást. A hely is megsiratta, hogy elmegyünk. Mikor elindultunk, el is eredt az eső. A vasúton aztán Bagginstöl és Pierrától könnyes búcsút vettünk... jaj dehogy, csak ránk esett az eső. Viszlát Pécs, viszlát fórumtalálkozó! Visszagondolva sok jó dolog történ velünk ez alatt a 3 nap alatt. Nehéz mindenről beszámolni, mesélni, írni. Sok dolgot kifelejtettem, de remélem mások, mást emelnek ki a történetükben. Még egyszer köszönöm mindenkinek a társaságát, mert nagyon jó fejek voltatok és nagyon jól éreztem magam veletek. Külön köszönet Bagginsnek a szervezésért, és azért, hogy három napon keresztül kockáztatta a jogosítványát azzal, hogy a 4 személyes kocsiban 5 embert szállított. Még egyszer köszönet mindenkinek mindenért. Azt hiszem a legjobb társaság vergődött össze erre a pár napra, de remélem, jövőre 47-el teljes lesz a csapat.
A Találkozó hivatalos fóruma >>>

ÚJDONSÁG!!! Előrendelhető playStation 2-re a Fórumtalálkozó 2006 című játék!

Cikk a játékról

Gyaníthatóan mindenki epekedve várta már az idei fórumtalálkozót , melyet annak készítői (a több mint fél éve verbuválódott GameCON "tím" tagjai) tavasszal még az igen messzinek tűnő nyárra datáltak. Kezdetben elég keveset lehetett tudni a részletekről, ám az aki valamennyire járatos volt B13-as berkekben nyílván hallott már az egy évvel ezelőtti próbálkozásról. A beszámolók alapján emlékezetes időtöltésnek bizonyult: minden játékos tetszését egyöntetűen elnyerte... /Kaszman/

A Konami még az E3 előtt ellőtt pár "kisebb" puskaporos hordót.

Elsőnek is a kezük alá tartózó Kojima Productions mostantól multiplatform fejlesztő lesz. Az új motorjuk a Fox Engine fog ezen játékok alatt futni, ami elég szép látványt tud majd pakolni az ember szeme elé. /A Fox Engine motorról ízelítót a videó 50. perce körül találhattok: http:// www.gametrailer s.com/video/e3- 2011-konami/ 714570 /

A Konami is előrukkol az előző generáció nagyobb címeivel HD Collection formályában, ami mellé rögtön három csomagot jelentettek be.
Metal Gear Solid HD Collection:
- Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty,
- Metal Gear Solid 3: Snake Eater,
- Metal Gear Solid: Peace Walker

Silent Hill HD Collection:
- Silent Hill 2
- Silent Hill 3

Zone of the Enders HD Collection
- Zone of the Enders
- Zone of the Enders: The 2nd Runner

A Metal Gear Solid csomag ez év novemberében várható, amíg a másik kettő jövő év elején. Mivel a Kojima Productions multiplatform fejlesztő lett így ez vonatkozik a HD Collection kiadásokra is, tehát mindegyik érkezik Playstation 3 és Xbox360 konzolra is.

KÉPEK:
- Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty,
PS2 kép: http:// cache.gawkerass ets.com/assets/ images/9/2011/ 06/mgsps2.jpg HD kép: http://cache- 04.gawkerassets .com/assets/ images/9/2011/ 06/mgsps3.jpg

- Metal Gear Solid: Peace Walker
PSP kép: http://cache- 04.gawkerassets .com/assets/ images/9/2011/ 06/pwpsp.jpg HD kép: http://cache- 03.gawkerassets .com/assets/ images/9/2011/ 06/pwps3.jpg

- Fox Engine
1, http:// cache.gawkerass ets.com/assets/ images/9/2011/ 06/pic01.jpg 2, http://cache- 04.gawkerassets .com/assets/ images/9/2011/ 06/pic02.jpg 3, http://cache- 03.gawkerassets .com/assets/ images/9/2011/ 06/pic03.jpg

A korábbi pletykák igaznak bizonyultak. A Sony a mai napon jelentette be, hogy PlayStation Portable Remaster Series név alatt kiad több sikeres PSP játékot Playtation 3-ra is HD felbontásban. A játékok teljesen kompatibilisek lesznek majd a kisgépes verzióval. Tehát amit PS3-on elkezdtünk azt PSP-n folytathatjuk majd, ami visszafelé is igaz lesz. Az első cím Japánban idén nyáron várható, ami a Monster Hunter Portable 3 lesz, ami a Playstation Portable legsikeresebb, legtöbb példányban eladott játéka, aminek eladásait valószínű már nem fogja megdönteni semmi. Az első címek között fog szerepelni a Metal Gear Solid: Peace Walker is, de a Sony azt mondja, hogy több kiadó több címe is jönni fog a jövőben. Nagy lesz az esély rá, hogy a God of War részei, amik elindították ezt az egész "pletykát" is várhatók lesznek a nagytestvéren. Várjuk őket szeretettel!

A bejelentéshez trailer is jár! Monster Hunter Portable 3 HD trailer: http:// www.youtube.com /watch? v=Xxmg0JtOqww&f eature=youtu.be

"Készülj a Mortal-mániára! " - reklámozták kölökkoromban az egész világot megmozgató, valóban mániának nevezhető őrületet. Érkezett ugyanis a sikerszéria harmadik része, majd egy film, amit baráti társaságunk vagy tucadszor megnézett a moziban, majd VHS szalagon, számunkra és a rajongók számára megunhatatlan sikeredett az egyébként igencsak másodrendű alkotás. Ugyancsak megunhatatlan volt a játékszéria is, melynek második része számomra még ma is a bunyós játékok koronázott királya, középiskolában bizony sok-sok gyakorlati órát kihagytam a játéktermi csetepaték miatt.